Pusztamizsei Holt-Zagyva és ártere

Jásztelek települését déli irányba elhagyva, a pusztamizsei elágazásra térve érhető el a faragott fa táblával megjelölt védett terület. A holtágat a Zagyva mederrendezése során a bal parti ármentesített területen, mesterségesen alakítottát ki. 3 km hosszúság, átlagos szélessége 30 m, területe 9 ha. Vízmélysége a rendszeresen történő mederkotrások függvénye. Tulajdonosa és kezelője Jásztelek község Önkormányzata. Eredeti növényzete a keményfás ártéri ligeterdő, az itt álló legidősebb tölgyfák kora kb. 300 évre tehető.
A holtágat kizárólag a csapadékvíz táplálja, bár annak köszönhetően, hogy intenzív halgazdálkodást is folytatnak a területen, a Zagyvából szivattyúval is pótolják a vízhiányt. A víz elvezetése is hasonló módon történik, a holtág nem rendelkezik lecsapoló műtárggyal. A területkezelésból fakadóan a Mizsei Holt-Zagyva mára sokat veszített természetességéből. Számos gazdasági funkciót tölt be, ezek közül a legfontosabbak az öntözővíz tározás, halasítás, horgászat. Az utóbbi tevékenységeknek köszönhető, hogy a természetvédelmi oltalom alatt álló holtág és ártér mára erősen zavart és átalakított élőhellyé vált. A holtág halafaunája a rendszeres kotrásoknak köszönhetően drasztikusan átalakult, degradálódott. Flóráját és avifaunáját tekintve azonban mégis megtalálhatóak a területen védett növények és ritka madárfajok. A sulyom (Trapa natans) állóvizekhez, lassú áramlású folyókhoz, a réti iszalag (Clematis integrifolia) nedves rétekhez, legelőkhöz, a réti őszirózsa (Aster sedifolius) pedig száraz gyepekhez kötődik. Madárvilága különösen gazdag. Rendszeresen előfordul a repülő drágakőként is ismert jégmadár (Alcedo atthis). Az ártéri keményfás ligeterdők különleges madara, a csuszka (Sitta europaea) is előfordul, csakúgy, mint a félénk fekete gólya (Ciconia nigra) vagy a nádszálakról kapaszkodva halászó, apró termetű törpegém (Ixobrychus minutus). Az erdő holt fákhoz kötődő, védett rovarközössége is említésre méltó. Előfordul a skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus), melynek lárvája az elpusztult fák kérge alatt fejlődik, de termetes bogárfajunk, a nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) és az impozáns megjelenésű nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) is megfigyelhető az erdőben.
A parton sétálva a kedves küllemű, sárgán pettyezett mocsári teknőssel (Emys orbicularis) is találkozhatunk. Mivel a teknősök nem állandó testhőmérsékletű állatok, ezért gyakran telepednek ki a vízpartra vagy másznak fel egy lebegő uszadékfára napozni. Ekkor a legesélyesebb megpillantani ezt az egyébként igen félénk, bizalmatlan állatfajt.
  
Forrás: Herman Ottó Természetvédő Kör - www.hotek.hu